Transcript A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken Néhány a körzet területén előforduló védett növényfaj.

A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag
Védett növényvilág a
Karancs-Medvesen és a
környező területeken
Néhány a körzet területén előforduló védett növényfaj
Harasztok
Közönséges laposkorpafű: Egyetlen sérülékeny populációja
ismert a területen.
A
populáció
valamilyen
vizsgálati
szempont szerint azonosnak tekintett
élőlények halmaza; általában valamely
fajnak vagy az embereknek egy
bizonyos jól körülhatárolható csoportja.
Biológiai vonatkozásban: Egy adott faj
azon egyedei, amelyek térben és időben
együtt élnek.
Fekete fodorka: Néhány töve mind a Medvesen, mind a
Karancson megtalálható.
Szálkás pajzsika: A Medves erdeiben nem ritka, néhol
tömeges. Karancson már jóval ritkább, többfelé is
szórványosan megtalálható.
Széles pajzsika: A terület viszonylag elterjedt harasztja.
Hegyi pajzsika: Néhány kis populációja található meg a
területen
Zárvatermők
Leánykökörcsin: Sziklagyepben, molyhos-tölgyes bokorerdő
nyílt részén; ritka faj.
Fekete kökörcsin: Szórványosan sziklán, sziklagyepekben,
tölgyesekben, lejtősztyepben található.
Sziklai gyöngyvessző: Sziklai cserjéseinknek meglehetősen
ritka állományalkotó reliktum faja.
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak
adott területen korábbi földtörténeti
korokból fennmaradt adott állat- és
növényfajokat
nevezzük.
Védett
növényeink többsége reliktum faj.
Lisztes berkenye: Száraz, törmelékes talajú erdőkben,
sziklaletöréseken.
Sárga kövirózsa: Sziklafalakon, szilagyepekben található.
A sziklagyepek a középhegységek
csekély talajborítású területeinek pionír
társulásai. A sziklák befüvesedését a
gyöngyperje készíti elő. A sziklák
jelenléte miatt a növényzet csak
foltokban fordul elő.
Kerti ribiszke: Gyertyános
tölgyesekben szórványos.
égerligetekben,
Hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben,
medencéiben
kialakult
meleg
és
iszapkedvelő
jellegű
erdők,
amelyek
lombszintjében általában domináns (vagy
ha nem, akkor is majdnem mindig jelen
van) a mézgás éger vagy enyves éger.
gyertyános-
Árlevelű len: Nyílt homokkő
erodálódott felszínein elterjedt.
gyepekben,
legelők
Tavaszi görvélyfű: Változatos élőhelyeken – molyhostölgyesektől bükkösökig – szórványos elterjedésű, de tízesszázas nagyságrendben található.
Magyar repcsény: Elsősorban molyhos tölgyesekben,
cseres-kocsánytalan tölgyesek és bükkösök átmenetében,
valamint sziklagyepben elszórtan található.
Alacsony-letörpülő, csak foltokban záródó
koronaszintű hegy-dombvidéki erdő-gyep
mozaikok. A lombszint legjellemzőbb faja a
molyhos tölgy. A cserjeszint gyakran fejlett,
a koronaszinttől nem választható el élesen.
Kizárólag
száraz
gyepekkel,
sziklai
gyepekkel együtt jelennek meg.
Kisebb
körtike:
Mészkerülő
fenyvesekben,
lucosokban
és
tölgyesekben,
bányaudvarokban
tömeges.
bükkösökben,
erdei
felújuló
gyertyános
szórványos,
néhol
Csillagőszirózsa: Sziklagyepekben, molyhos-tölgyes erdőkben
szórványos.
Fürtös bodza: Szórványosan található a Medvesen.
Magyar bogáncs: Cseres-tölgyesekben, molyhos-tölgyesek
nyíltabb részein, lejtősztyeppekben szórványos.
Bársonyos kakukkszegfű: Tölgyesekben, erdőszéleken, erdei
utak mentén, bányaudvarokban, száraz gyepekben és legelőkön,
valamint szinte bármely erdőtípus irtásain, gyakori és nagy
egyedszámban található.
Réti szegfű: Legelőkön, kaszálókon, savanyú gyepekben
tömegesen jelenik meg, a leggyakoribb védett növény a
Medvesen.
Nyugati
csillagvirág:
Talán
a
tájvédelmi
körzet
leggyakoribb
védett
faja,
tízezres
nagyságrendű
populációkban található.
Tarka nőszirom: Szilikát-sziklagyepekben
állományban található.
több
százas
Piros madársisak: Mérsékelt gyakoriságú, azonban az
utóbbi időben terjed. Általában kis egyedszámban
található.
Kardos
madársisak:
Tölgyesekben,
valamint felhagyott erdei utak mentén
szórványos.
bükkösökben,
jellemző, de
Széleslevelű nőszőfű: Mezofil erdőkben széles körűen
elterjedt, a kislevelű sőszőfű után a leggyakoribb nőszőfűfaj.
A mezofil lombos erdők növénytársulástani
osztályába a közepes vízellátású, mezotróf
(közepesen
termő)
lombos
erdőket
soroljuk, a talaj kémhatásától függetlenül.
Tehát ide tartoznak:
keményfaligetek, bükkösök, gyertyános–
tölgyesek, sziklai és szurdokerdők.
Madárfészek: Üde erdőkben mindenfelé megtalálható
kosborféle.
A
kosborfélék
vagy
orchideafélék
a
spárgavirágúak rendjébe tartozó család.
Több szempontból is a növényvilág egyik
legfigyelemreméltóbb családja. Megkapó
szépségű virágaik, formai változatosságuk,
speciális szaporodás-biológiájuk, életmódjuk
miatt a botanikusok és a laikus érdeklődők
közül sokan szentelnek megkülönböztetett
figyelmet ezeknek a növényeknek.
Agárkosbor: Igen megfogyatkozott, csak néhány helyen
található kosborféle.
Majomkosbor: Az Északi-középhegység egyetlen kisebb
populációja itt található. Az utóbbi években az állomány
kisebb mértékű növekedésnek indult.
Bozontos árvalányhaj: Egykori molyhos-tölgyes helyén
kialakított legelőn, homokkő málladékon tömeges.
Csinos árvalányhaj: Szilikát sziklagyepben néhány
négyzetméteres állományban található a Karancson.
GOMBÁK
A Geopark karancs-medvesi részéről a következő védett
fajokat ismerjük:
Krómsárga galambgomba: Hazánkban júliustól szeptemberig
előforduló ritka faj. Gyertyános-tölgyesből került elő.
Pikkelyes tinóru: Hegyvidéki savanyú talajú, humuszban
gazdag lomberdőkben nyáron terem. Északi-középhegységi
bükkös állományban bukkantunk rá.
Tüskés sörénygomba: A Medves tölgyeseinek kevéssé
ismert faja.
Óriás bocskorosgomba: Északi-középhegységi bükkösből
ismert.