Transcript 1. dia

A diasor hatályosítását végezte: dr. Varga Márk, 2014. augusztus 15.
1
Tartalom
1. A közigazgatás felépítése
1.1. A közigazgatás fogalma, feladata
1.2. A közigazgatás rendszere
1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása
2. Államigazgatás
2.1. Az államigazgatás központi szervei
2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei
3. Önkormányzati igazgatás
3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai
3.2. Az önkormányzatok típusai, feladat- hatáskörei
3.3. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének alapvető
2
szabályai
1. A közigazgatás felépítése
1.1. A közigazgatás fogalma, feladata
1.2. A közigazgatás rendszere
3
1.1. A közigazgatás fogalma
A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek
alapvető funkciója a törvényhozó szervek által
meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb
szervezési eszközökkel történő végrehajtása,
megvalósítása.
4
1.1. A közigazgatás feladata
Jogalkotás
Rendelet
Normatív utasítás
Normatív határozat
Jogalkalmazás
Szervezés
Ivóvíz ellátás
Óvodai nevelés
Iskolai oktatás
Hatáskör
Illetékesség
5
1.2. A közigazgatás rendszere
Két szervezetrendszer (duális jelleg)
1
Államigazgatás
1. Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-,
hatáskör, döntési jogkör.
2. Állami feladatokat lát el (országos közügy).
3. Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek.
4. Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer).
5. Szervezetüket jogszabály határozza meg.
6. Önálló költségvetésük van
7. Állami vagyonkezelők
6
8. Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük
1.2. A közigazgatás rendszere
Két szervezetrendszer (duális jelleg)
Önkormányzati igazgatás
2
1. Törvényi és saját feladat-meghatározás.
2. Helyi közügyeket lát el.
3. Önálló döntési jogkör.
4. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv).
5. Szervezetüket önállóan határozzák meg.
6. Önálló költségvetés.
7. Saját tulajdon, saját bevételek.
8. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet).
7
2. Az államigazgatás
2.1. Az államigazgatás központi szervei
2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei
8
2.1. A központi
államigazgatási szervek
Kormány
a Kormány munkáját segítő szervek
- Az egész országra kiterjed az
illetékességük
- Országos feladatokat látnak
el
- Irányító - szabályozó végrehajtó típusú
feladatokat látnak el
Minisztériumok
Nem minisztériumi formában
működő központi államigazgatási
szervek
Kormányhivatalok; Központi
hivatalok; Autonóm államigazgatási
szervek; Önálló szabályozó szervek;
Rendvédelmi szervek
9
2.1.1. A Kormány
szervezete és működése
A Kormány hatáskörét
ülésén gyakorolja,
rendszeresen (hetente)
ülésezik.
 Rendeletet alkot.
Miniszterelnök
 Határozatot hoz
(irányítási jogkörében:
a Kormány élén áll,
normatív határozat).
az Országgyűlés választja,
 Működését részletesen a Kormány megbízatása a
a Kormány ügyrendje Miniszterelnöktől függ
szabályozza.
Miniszterelnök
helyettes
Tárca
miniszterek
Tárca nélküli
miniszterek
a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára,
10
vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el
2.1.2. A Kormány segédszervei
Kormányzati
koordinációt segítő
testületi szervek:
1. Kormánybizottságok
2. Kabinetek
3. Egyéb javaslattevő,
véleményező, tanácsadó
testületek
(pl.: Kollégiumok)
„Egyszemélyes”
segédszervek:
1. Kormánybiztosok
2. Miniszterelnöki biztos
3. Miniszteri biztos
Kormány
11
2.1.3. Minisztériumok
Jellemzői:
 Miniszter által vezetett,
központi kormányzati
szerv;
 Különös hatáskör;
 Kormány irányítási
jogköre;
 Egyszemélyi felelős
vezetés;
 Politikai változó és
szakmai állandó elemek.
Miniszter feladatai:
 Vezeti a minisztériumot;
 Irányítja az államtitkár és a
közigazgatási államtitkár
tevékenységét;
 Kormány-előterjesztések készítése;
 Jogszabály-előkészítés, ágazati
stratégia kidolgozása;
 Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti,
ellenőrzési feladatok ellátása;
 Nemzetközi kapcsolatok
kialakítása;
 Kapcsolattartás állami és civil
szervezetekkel.
12
A minisztérium szervezete
• Csúcsminisztériumok, több korábban önálló
tárcát integrálnak (pl. Emberi Erőforrások
Minisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek,
Minisztérium Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra)
• Szakterületenként tagozódnak (7-9 db).
Élén az államtitkár. Szakterülethez
Államtitkárság
tartozó koncepciók kidolgozása,
végrehajtás felügyelete, koordinálása.
Helyettes
államtitkárság
Főosztály
Osztály
• Államtitkár munkájának segítése.
Részterületek koordinációja. Élén
a helyettes-államtitkár áll.
• Szakmai, operatív
feladatokért felelős
igazgatási munkacsoport.
• Szakmai, operatív
feladatokért felelős
igazgatási
munkacsoport. 13
2.1.4. A főhivatalok
Fő feladatuk:
a Kormány döntéseinek végrehajtása;
a területi államigazgatási szervek irányítása;
a szakterületüket érintő kormányzati
döntések előkészítése;
hatósági tevékenység.
14
2.1.4. A főhivatalok
1. Kormányhivatal
 Központi Statisztikai Hivatal
 Magyar Energia Hivatal
 Országos Atomenergia Hivatal
 Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala
 Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2. Rendvédelmi szerv
 rendőrség
 büntetés-végrehajtási szervezet
 hivatásos katasztrófavédelmi szerv
 polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok
3. Autonóm államigazgatási szerv
 Közbeszerzési Hatóság
 Egyenlő Bánásmód Hatóság
 Gazdasági Versenyhivatal
 Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság
4. Önálló szabályozó szerv
 Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság
 Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal
5. Központi Hivatal
 Nemzeti Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőség
 Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőség
 Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóság
 Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal
stb.
15
2.2. Az államigazgatás
helyi-területi szervei
Központi
szakigazgatási
szervek
Fogyasztóvédelem
Munkaügy
Egészségbiztosítás
stb.
Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal
(19+1)
Járási (Kerületi) Hivatal
16
2.2.1. A megyei és fővárosi
kormányhivatalok szervezete
KORMÁNYMEGBÍZOTT
FŐIGAZGATÓ
Szakigazgatási szervek
Törzshivatal
Területi illetékességgel végzik
a szakágazatukhoz kapcsolódó
jogalkalmazó tevékenységet,
hatósági, igazgatási feladatokat
a központi hivatal szakmai
irányítása alatt.
1. Részt vesz a kormányzati célkitűzések
területi megvalósításában (pl.
koordináció, ellenőrzés, képzési
feladatok).
2. I. és II. fokú hatósági hatáskörök
gyakorlása (pl. Építésügy)
3. Helyi önkormányzatok működésének
törvényességi felügyelete.
17
2.2.2. Járási (kerületi) hivatalok
A megyei és fővárosi
kormányhivatalok
szervezeti egysége (198 db);
Az államigazgatás
legalacsonyabb szintű
területi szerve;
Azon államigazgatási
feladatok jelentős
részében rendelkezik
hatáskörrel, melyekben
korábban a jegyzőnek ,
a polgármesternek vagy a
hivatal szervezetének
(pl. okmányiroda) kellett
eljárnia.
18
3. Az önkormányzati igazgatás
3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai
3.2. A helyi önkormányzatok típusai
3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata
3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
3.5. A helyi önkormányzatok szervezete és működésének
alapvető szabályai
19
3.1. Az önkormányzati rendszer
alapjai
A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a
helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi
önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg.
Helyi közügy:
• közszolgáltatás biztosítása;
• közhatalom helyi gyakorlása;
• szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.
Gyakorlása:
• közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés),
• közvetetten (képviselő-testület) útján történik.
20
3.2. A helyi önkormányzatok
típusai
Területi/Megyei
Települési
21
3.3. A helyi önkormányzatok
egymás közti kapcsolata
A települési önkormányzatok típusai



Városi (speciális jogállású járásszékhely város,
megyei jogú városok) önkormányzatok
Fővárosi kerületi önkormányzat
Községi települési önkormányzatok
A megyei önkormányzatok


Nem felettesei a települési önkormányzatoknak
Mellérendeltségi viszonyban állnak
22
3.4. A helyi önkormányzatok
feladat- és hatásköre
Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv
feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési
önkormányzat érdekeit:
Területi • területfejlesztési,
Megyei • területrendezési,
• vidékfejlesztési, valamint
• koordinációs feladatokat látnak el.
Települési
23
3.5. A települési önkormányzatok szervezete
és működésének alapvető szabályai
 A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje.
 A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
 Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei
biztosítják.
Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható:
 a képviselő-testület bizottságaira;
 a polgármesterre;
 településrészi önkormányzat testületére;
 önkormányzati társulásra.
Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is.
Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.
24
3.5.1. A települési önkormányzatok
szervezete
A képviselő-testület szervei




Bizottságok
kötelező
önként létrehozott
állandó
eseti bizottság
•
•
•
•
Polgármesteri Hivatal
Jegyző
Körjegyző
Főjegyző (megye, főváros)
Aljegyző(k)
Polgármester
(Főpolgármester
Közgyűlés elnöke)
Részönkormányzat
25
3.5.1.1. A képviselő-testület
 Rendeletet alkot, határozatot hoz.
 A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át.
 Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés.
 Tagjainak számát a település nagyságának
függvényében a polgármesterek, képviselők
választásáról szóló törvény határozza meg
 A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület
munkájában.
26
3.5.1.2. A polgármester
 Irányítja a polgármesteri hivatalt
 Képviseli az önkormányzatot
 Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá
 Államigazgatási hatáskörök címzettje
 Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása
 Tagja és elnöke a képviselő-testületnek
 Összehívja és vezeti az üléseket
 Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését
27
3.5.1.3. Bizottságok
 A képviselő-testület
munkáját segítik.
javaslattevő, véleményező,
döntést előkészítő, döntéshozó,
a döntés végrehajtását szervező,
ellenőrző funkció
 Tagjai:
önkormányzati képviselők
(többségben), és külső szakértők
 Elnöke csak képviselő lehet
Kötelezően
Szabadon
létrehozott
létrehozható
ha törvény
lehet állandó,
előírja
ideiglenes, vagy
(pl. pénzügyi
eseti
bizottság)
28
3.5.1.4. Önkormányzati társulások
Létrehozható:
• egy vagy több önkormányzati
feladat- és hatáskör
• polgármester és a jegyző
államigazgatási feladat- és
hatáskörének
hatékonyabb, célszerűbb
ellátására.
Önkéntes
társulás
Kötelező
társulás
(törvény rendelheti el)
29
3.5.2. A települési önkormányzatok
működése
• Szervezeti és Működési Szabályzat
A működés alapdokumentuma
• Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei
• Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik):
- egyszerű többség
- minősített többség
• A képviselő-testület döntése:
- rendelet
- határozat
• Rendeletalkotás
A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot.
• Közmeghallgatás intézménye
30
3.6. A helyi önkormányzatok és az egyéb
állami szervek kapcsolata
Kormány:
Országgyűlés:
- képesítési előírások
- törvényi keretek (pl.:Mötv.)
- törvényességi ellenőrzés
biztosítása
(megyei kormányhivatalon
keresztül)
- feloszlatás
- területszervezési
döntések
Köztársasági
elnök:
- választások kitűzése
-területszervezési döntések
ÖNKORMÁNYZAT
IM + BM
- ”ágazati” felelős
- döntés-előkészítés
- törvényességi ellenőrzés
biztosítása a
kormányhivatalokon
keresztül
Miniszterek:
Fővárosi
és Megyei
Kormányhivatal
- szakmai követelmények
meghatározása
- törvényességi ellenőrzés
- információcsere
- ellenőrzés
- szakmai segítségnyújtás
- hatósági feladatok
31
4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia
(Magyary Program)
• 4.1. A közigazgatási változások
• 4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata
32
4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia
(Magyary Program)
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési
Program a magyar közigazgatás középtávú
működési kereteit meghatározó stratégiai
dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely
rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.
33
4.1. A közigazgatási változások
Típusai
REFORM
INNOVÁCIÓ
 felülről lefelé irányuló folyamat  alulról fölfelé induló folyamat
 a közigazgatás vezető szintje
 az apparátus kezdeményez
kezdeményez
 valamely részterületet érint
 a közigazgatás egészét érinti
34
4.2. A közigazgatási stratégiaalkotás
folyamata
A Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR):
1. egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati
tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a
megvalósítással,
2. a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások
biztosítása,
3. a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi
működési formák és segítő eszközök bevezetése es fenntartása.
A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra
- a tervdokumentumokra és
- a megvalósítási dokumentumokra bomlanak.
35
4.2.1. Magyary Zoltán szakmai
munkássága
- 1888-1945
- Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós,
köztisztviselő
- Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik:
1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap
- Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet
megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett.
- Az 1930-as évektől egyetemi tanári es kutatói
munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már
nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul,
franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi,
monográfiái.
- Fő műve: Magyar közigazgatás (1942)
36
4.2.2. A Magyary Program
kiindulópontjai
A megoldásra váró problémák
– túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi
viszonyok;
– közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala;
– teljesítménykényszer hiánya;
– közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség
színvonala.
A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert
- biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre
jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető;
- időtartománya igazodik a politikai ciklushoz;
- maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- es fogalomrendszert
hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer
kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és
közösséggé váljon;
37
- sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik.
4.2.3. A Magyary Program
célrendszere
A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben
foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás
megteremtése.
A Magyary Program stratégiai célkitűzései:
– az eredményes szervezeti működés;
– a feladatrendszer megújítása;
– a belső eljárások racionalizálása;
– az ügyfélkapcsolatok javítása;
– a személyzeti igazgatás fejlesztése;
– a kiszámítható életpálya.
38
4.2.4. A Magyary Program
beavatkozási területei
 A közigazgatási szervezetrendszer
 A közigazgatási feladatellátás
 A közigazgatás eljárásrendje
 A közigazgatási személyzeti rendszer
39
4.2.5. A Magyary Program
végrehajtása
KIM központi hatáskörrel rendelkezik a feladat ellátására
Az intézkedések zömét belső erőforrásból, illetve az ÁROP és az
EKOP révén rendelkezésre álló európai uniós forrásból, kisebb
részben nemzeti forrásból valósítja meg egy folyamatosan
aktualizált részletes intézkedési terv mentén, amely rögzíti a
konkrét projekteket, intézkedéseket, a felelősök körét, a
forrásokat és a határidőket.
40
41